Sarood2
kedd délután- avagy ismerkedés saród helytörténetével

I.: Ebédünket saródi "Gyalogbakter" étteremben ( magyarul a restiben ). fogyasztottuk el. Íme a tányér!
II.: És a pohár.
III.: de a legszebb a kanál nyele!
IV.: " Még a szalvéta is VB!" ( a palacsintasütő meg egy kiszuperált menesztőtárcsa... ).
V.: A személyváró menyzetfreskója . A teherváróét állítólag a "Kereskedelem dicsérete" dísziti. Vajon mit csinál? eladja magafölül a tetőt?
VI.: utunk az ötös villamossal (3321+3383) Szent László térre vezetett.
VII.: Régen itt is nagyobb volt az élet, végállomásozott: 1; 11A; 11C; 71B; áthaladt: 11; 11B; 71; 71A (persze csak félévig, állt föl ez az állapot). Most csak 1A végállomásozik, s áthalad 1 és 5.
VII.: valahol a betonplatz helyén ágazott ki a hurok,
VIII.: megkerülte a tér közepén elterpeszkedő parkocskát,
IX.: majd a Toldi utca torkolatában visszacsatlakozot a törzsvonalába.
Valahol itt, a tér közepén bukkant föl a föld alól a 71B. Nomeg a többi földalatti végállomásozó is, amikor megvolt az összeköttetés, hiszen lent nem volt tárolóvágány!
X.: A Paff Ferenc út szélén pihentek, amíg nem térhettek megint vissza a föld alá.
XI.: A Szent László téri templom ( és illik a vakolatlan tégla burkolatú, neogót templom a szecessziós házak közé!). A félreértéseket elkerülendő! A tér nem a temlomról kapta nevét ( minthogy az reformata ), hanem az "5" számú, Szent Lászlóról nevezett  patikáról. (persze a patika már rég megszűnt).
XII.: A szent László Patika háromszintes, későbarokk épülete (épült 1786) egyike volt azon kevésnek, melyek viszonylag épen maradtak az 1891, MÁJUS 23-i tűzvéz után. 1899 ben benne rendezték be Saród Város Múzeum-át.
XIII.: Megmaradt még: Gárdonyi út 35 ( Arany Fácán ).
XIV.: Eötvös loránd út 56, a Skrapanek család ( Béla: festő, Endre: író, Károly: Költő, Imre: tudóstanár) 1815-ös, parasztbarok háza.
XV.: A fűtőház 1875 ben épült melléképülete.
XVI.: Saród vasútállomása, Péti Aladár egyik korai remeke.
XVII.: A felvételiépület falán tábla hirdeti: "Saród város helyreállítása soránelőször átadott épület".
XVIII.: Kooós Károly tér 2, "Varjúvár közösségi ház- Koóstelep először átadot középülete.
XIX.: Soltész utca 14, "Az első új lakóház"
XX.: Bubánváros, Garai tér, a bauhaus dicséretje.
XXI a,b.: 1891 és 1940 közt új várost építettek. Bizonyékként íme egy 1887es, és egy 1998as térkép.
XXII.: " A férfi azonban nehezen viseli a hosszú, édes semmittevést a természet ölén, és amikor a '''trombita riadót fúj''', futva-fut veszélyes őrhelyére, bármilyen háború is hívja soraiba, hogy a csatában visszanyerje önérzetét és teljes erejét". Nem biztos, hogy Liszt az UV-k halykurászására gonolt...
XXIII.: Pihenő csatolt UV ( 3313+3487 ) a Szent László tér alatti kihúzóvágányon. ( az az elmosódott valami végig a szerlvény mellett, az a vezér!- előb kisétált a vágány végében lévő pihenőhelyiségbe, majd pár perc múlva fölszállt a szerelvény elejibe. tehát hány percig exponáltam? ).
XXIV.: A kihúzó olyan mint a Záhonyi "gumivágány". Néha a felszínnel való kapcsolat érdekében "rámpásra tömték"-ld feljebb. Legutoljára 11B járt ki errefele. Az az ajtó a végállomási tartózkodóba vezet ( rámpásítás ideján a tartózkodó a normál szent Lászó téri tartózkodó volt.
XXV.: UV fénysebességen.
XXVI.: Déryné tér után kezdődik a Jókai fasor. Itt a vágányok az út két szélén vezetnek.
XXVII.: 3412+3423, 3200+3201, a Liget dióíszes kaujánál.
XXVIII.: Liget végállomás. Óriáskeréknyi óriáshorok, alakjelzők.
XXIX.: négycsatolt UV az óriáshurokban, előtte keresztbe sima csatolt megy.
XXX.: 1-es, 60-as áthalad,
XXXI.: 1A a hurokban végállomásoz,
XXXII.: 10 az Ia-n.
XXXIII.: Kooóstelep fele a villamosok átvágnak a " Zajtvahídján",
XXXIV.: UV-k a Kazinczy sétány két oldalán.
XXXV.: Aulich utca.
XXXVI.: Szent Erzsébet tér, a Koóstelepi hurok kezdete. A villamosok mögöt a szent Erzsébet Plépániatemplom ( 1926, Csretnyei béla).
XXXVII.:Kooós Károly tér, UV-k a fák alatt. (áthalad: 10, végállomásozik: 1; 4; 60; )
XXXVIII.: Hamár itt vagyok, bemutatom hogyan is működik egy kétszedős UV, jelen esetben 3301(+3212)!
XXXIX.: Az alapok: a felszíni vágányok felet átalában (kivéve a  Hunyady úti próbavonalat) a megszokott magasságban van a munkavezeték. A Lechner Ödön úti kéregalagúban azonban ez a magasság annyira kicsi, hogy a leeresztett UV-áramszedő is eléri a vezetéket. Ezért a földalatti forgalomban is közlekedő kocsikra egy külön áramszedőt is szereltek ( ld a képen).
XXXX.: A szedő le,
XXXXI.: és fel ereszett álapotban. Látható, hogy kb. tíz centi a különbség (felső állásan még rúgó is finomszabályoz).
XXXXII.: A villamost 600V= el ellátó áramszedőt ezen, a vezetőfülke tetején elhelyezett kapcsolóval lehet kiválasztani. Szélső állásai: "normálszedő" (N) "egyik sem" (O) alagútzedő (L). A tényleges kapcsolás persze az egyik üléspár alatt történik. A rendszer hátulütője azonban az, hogy négycsatolt szerelvénynél ki ráncigálj le meg föla hátsó kocsipárban az alagútszedőt (I.: ezt nem szokták megtenni; II.: ha mégis, akkor a kalauz). Ha eddigi képeimen még nem vették volna észre, a hátsószedőzés nem oly ritka esemény itt, mint Bp-ben (hiszen it mindenhol gyalogbakter van!).
XXXXIII.: végezetül: csörgő a Zajtva-hídon (mármint a vasútin).
VÉGE!