Magyaramál8
Őszi utazások 30-as vonalakon, 2-dik rész

 Második napunkon a cserkészek s munkások szenvedélyének, a természetjárásnak adózunk, s mint tudjuk, ehez bizony nem lehet elég korán kelni... Mi ezt reggel ötkor cselekedtük... Az bizonyos, hogy 6:28-kor Pécsóvár-felső mh-ra érjünk. Mert ugyebár akkor indul személyvonat onnan Szelesbészkényszöllősre.
I.: No? Milyen a kép? Ötharminckor mit is várnak? Egyébként a kép Muharos határában készült a hurokról, s egy lófogatolt vasúti kocsi is látható (volna) rajta...
II.: Pécsóvár romjai... Háttérben Pécsóvár település, s a vasútállomás. Valami dereng... A szabálytalan alaprajzú várból egyébként megmaradttak az öregtorony falai egy-két emelet magasságban. A palotából azonban csak egy falcsonk maradt...
III.: no, erről a sziklafalról épp lekaphattuk, mint trappol a hegy alatt a zetor személyvonatával. Tehát akkor ránk
IV.: csörgőinga vár... Vagyis inkább mi várunk (kemény két percet...).
V.: A Kunfa- Róna- Kamak-rahmány- Szelesbészkényszöllős inga, immáron szesbészkényszöllőst.
VI.: Az állomás távolabról. Csinos. Mondjuk érdekes, hogy a 33-on sűrítő 4-kocsis csörgőinga kissebb kapacitású, mint a helyi 8-kocsisok, azonban törzsvonalán, a 34-en meg nagyobb kapacitást képisel, mint a háromkocsis zetor...
VII.: Reggel hétkor ébredezik a kisváros...
VIII.: Mahutner utcai sorompónál készült búcsuképünkön már Kunfa fele robog az inga (csomagjainkkal... Mert azokat feladtuk Vicskre (feltalálták már az elővételezett menetjegyet...). De ez csak egy kis fotó-kitérő volt...
IX.: Mi pedig indulunk tovább Sehény fele, tehát visszasétálunk a Fő térre. A képen látható pékséget azután megtiszteltük látogatásunkkal. Nincs Vb-bb étel, mint a búr-kifli. S finomabb is csak kevés.
X.: Lőrinc úton kibaktatva elérkezünk a szelesbészkényszöllősi iparművekig. Mintha épp mazsoláznának.
XI. Úgy bizony. De van idő, majd csak délben jön a tolatós...
XII.: száz méter, s a sínek véget érnek. A töltés megvan, s rajta
XIII.: Túristaút. "Szelesbészkényszöllős- Felsőcsutor túristaút, az egykori vasút emlékére. Szinttáv 28km." Ha vasút, akkor csak nem túl nehéz... Igaz, a MAÁV legmeredekebb pályája volt, míg volt... "Vasbakancs turisaegysület".
XIV.: Eine Viadukt.
XV.: Pályaelmosódás, a turistaút kerül.
XVI.: Újabb pályaelmosóás, de a tetőn már látszik egy előjelző.
XVII.: Sándorkovácsi állomás bejárati jelzője. A pálya innentől sincs meg (nem is engedélyez behaladást...), de
XVIII.: a felvételi épület igen. Illetve turistaszállás.
XIX.: Szépmultú biztber, mint a nappali dísze (a GyV-n mintha tiltotta volna blockmeisterünk a mindenféle fikuszokkal való terhelését...)
XX.: Az elsodort váltókörzet...
XXI.: A híres Borsánykői alagút. Jelenleg közút vezet át rajta (a vasút feladása után az ellátott települések VOLÁN-járatot kaptak. Arról egyszer még írok, mi is a MAÁVAUT és VOLÁN közti különbség...
XXII.: Egérszepezd mh. Ma pihegő.
XXIII.: Újabb pályaelmosódás. Most már kezdhetjük érteni, miért is szünt meg erre a forgalom...
XXIV.: Újabb viadukt, kiállítva rajta 377-021. Itt bizony egészen 80-ig 377-esek darálták a kávét...
XXV.: Was für ein?... Mi az hogy egy vágányzáróBak? Csak nem
XXVI.: érkeztünk volna meg Felsőcsutor vasútállomásra?
XXVII.: A délutáni személynek még se híre, se hamva, azonban valami már dübörög.
XXVIII.: Hatos-móc vagy nyolc szálfa-kocsival. Rakottan szép az élet...
XXIX.: 1980-ig a pálya normálként haladt, s csak rakodótol ment föl Rajcsurhegyre keskeny. A kocsikat aztán normálkocsikra pakkolták, s úgy vitték le Fűrésztelepre. Azután fűrészteleptől vezetett keskeny pálya. Egy kis Nagycenk hangulat...
XXX.: Délutáni személy még mindig sehol, addig is egy kép az egykori homlokrakodóról...
XXXI.: Hopp, ez csak nem egy egykori nomál- keskenypótló pőre? Szép kis emlék...
XXXII.: Az állomásan váróterem van, forgalmi is. Pénztár is.
XXXIII.: Szesza menetrend: legkorábbi induások (sic!)- Felsőcsutor állomás: "6ó; 10ó; 14ó; 18ó". A menetjegy. Hm... Erdészeti kéreg. (De nem fa-kérge).
XXXIV.: Hangos utas-tájékoztatás "Vigyázzanak már a kettőn, mert jön mindjárt a személy!"  
XXXV.: A hangosozás felesleges volt. Már hallani. Csak nem? Egy kis Hegyköz- Nyírség- Gyv hangulat?
XXXVI.: Debizony! Mócunk egy utasokkal megpakolt Bak-kal...
XXXVII.: Kihúzván fölszedi a csonkán kisaruzott kocsit, lévén szombat délután igen sok a kirándulásból hazatérő utas...
XXXVIII.: Móc+2Bak. Azért így sem szokványos...
XXXIX.: Ez már igen... Pietáralján C50 a teherrel, Móc a két Bak-val...
XXXX.: Fűrésztelep, végállomás. Ha valaki megkérdezi, hogy a fűrésztelep miért nem a kisvasútnál épült eredendően, hát ezért:
XXXXI.: Az egykori Fűrésztelep- Nagyorom kisvasút maradványa. 1km Dorbányig. 10km a 11-ből odalett...
XXXXII.: Utolsó kép, a kerítés mellet egymás mellett a két Kóc. Ezeket még annó 1980 akciósan "egyet fizet-kettőt kap" vette meg az erdészet. Aztán kiderült, hogy az a kettő inkább jó ha másfél...
XXXXIII.: "Innen jó ha másfél"-két kilóméter Diszond vasútállomás.
XXXXIV.: Ez a tolatós is szépen elrobogott a dácsiácskával. Mi? Dácsia! Hisz majd mindegyiket visszavásárolták a románok. Bányának. Mint ahogy a legenda szerin a dacsia személygépkocsikat is. Egyébként mért is volna annyi zetor...
XXXXV.: A tolatós tolatna, de éppen várják a személyt- Kuliszár felől.
XXXXVI.: Ez az! M41-2004+2Bhv+BDbh, Függény felől...
XXXXVII.: Sehény, szombat délután, ez a gőteszemély valmire vár. Háttérben V47-032 ről nem is beszélve.
XXXXVIII.: Csak nem egy nemzetközi gyorsgyíkra? (Mintha ezzel jöttünk volna Saródról...).
XXXXIX.: Csatlakozásunk Vicsk-fele, vérbeli csörgőinga, tizenhat tengely. Tényleg, vajon volt e nagyvasúton kéttengelyes ingakocsi? Villamosnál ugyebár volt... (kisföldalattin is. Bár az inkább csak iker...)
L.: Vicsk-szérűskert mh, a csörgő távolodik- öt perc múlva már egy utas sem lesz rajta...- Mármint nem a csörgőn...
LI.: Ingánk visszafordulában a szérűskerti hídon. Es it Schön.
LII.:Vicsk állomás, a bakoktól fotózva. Balkéz felől csarnok egy-négy (négynek nincs peronja, rajta valamiféle szabadtéri járműkiállítás van... háttérben motorszín, illetve az iparvágányok kiágazása. Talán az egyik leghangulatosabb állomás ami a hetvenes években épült... Egyébként természetesen a vasút innen továbbment Ménesházára (az állomás is folytatódott, merthogy a váltókörzet a műút túloldalán volt, de ma már családi házak állnak rajta...), de fölszedték; Taplócáig legalábbis, mert ott ágazott be a Péterivarsány- Ménesháza HÉV-be. Érdekes egyébként, hogy a 37-es (Kuliszár- Sehény- Vicsk) igazi "tiszteletbeli" harmincas, egyetlen más hamincassal sem áll kapcsolatban... Csak ha a régmegszűnt vasutakra emlékezünk. Mellékesen egy csörgőinga jár be az egyre... (Ezér sem látni a motorszínt).

VÉGE!