Magyaramaal6
Éjféli gyíklesők
 A fiktov16 folytatásául...

I.: Ahogy a kép mutatja, nem szálltunk át sem Bay Zoltán téren, sem sehol Molnár Viktor útjáig 71-esrül 70-esre. Hanem bizony kiutaztunk egészen Madarasi sorompóig. Ecce sorompó. Előtte G, megette Bzmot. kényelmességünk szerint még legalább 45'-ünk van, de ha 52' volna, se lennék nyugodtabb...
II.: istvándi kitérő középperonos állomásáról mindig Hűvüsvölgy jutt valahogy eszembe... s nem Zugló. Itt történt aztán jelen történetünk drámai fordulata. Brahi úr ugyanis eltűnt, majd pléharcal megkérdezte, ugyan ha ő itt venne egy kéregjegyt, ugyan vennénk-e mi is ugyanolyat? Mi erre balgatagul igent felelénk, majd ő
III.: felmutatá ezt. 500+- maradhat?
IV.: Éppen hogy megvettük jegyeinket, már érkezett is ez az ötkocsis sztudénka. Délgyártelepig csak elvisz minket?
V.: Alea icta est! A jegyvizsgáló hölgy kérdésére, hogy ugyan merre megyünk majd szombaton 16:30 körül, Brahi azonnal rávágta megoldását- Bóllya! Legalább már ezt tudjuk... Persze Délgyárteleptől méltóságteljes koncertátogatóra nem igazán jellemző kapkodással siettünk a Fiktov Városi hangversenytermbe. Igazat megvalva, később már nem is igen érkezhettünk volna... ( még szerncsére a hangverseny nem vasút... de vajh pontosan kezdenek e mostanában otthon a MÁV-filharmónikusok?). a koncert igen kivállóra sikeredett. Előrebocsátom, azok számára, kik Fuldvornicát a mai napi Muronnyal kevernék, az egyik legkivállóbb horvátamál együttes tette megtisztelő látogatását. A műsorból csak a szezők neveit idézem: Mahler, Bizet, Weber. A MÁV-noszt. szerelvényképzéséhez hasonlatos kissé így a névsor, de hallgatni élvezet volt. Csak az a beethoven, csak azt tudnám feledni! Bizony mondom, kamarázni nem ildomos hangversenyteremben, hát még templomban- vonósokkal! ( a hangzás persze kellemesen emlékezetes marad, de mégsem az igazi...).
IV.: Hé te, nyári kalászos búzamező módjára sárguló menerendjegyzék, te ó csodás-induló vonatoknak jegyzéke, indul e nyolckor (este persze) gyors Bilinyére? Az se volna baj, ha Bóllyára, esetleg épp Jörére (utóbbi persze már érdektelen nékünk.)?
V.: Bóllyára persze már elment már vagy két és fél órája... negyed kilencre idelátogat majd azonban egy Jörére tartó gyors. Addig is
VI.: Előbb még itt volna egy bilinyei személy, hátterében valami indulóban levő teher,
VII.: majd egy érkező, élén az V42-505, az atomleó! No, de ha atom- akkor minek rá az áramszedő? Az viszi a hűtőgépet? Mindegy, egy telefon Csigadüllőbe azért nem ártana- vagy legalább telex... utazunk stop vasaarnap reggel eerkezuen stop ebeedre mindenkeep stop.
VIII.: Ez a sötét folt a sötétség közepén egy gignt volna (037, méghozzá), s gyorsvonattal érkeze Fiktov-keletiből.
IX.: Ez már Bilinye. A másodikon M41-2108 s nyolckocsis személyvonata (Égervár fele indulón), a harmadikon már ismertetett Fiktov-Keleti- Jöre gyorsvonatunk, V63-037-estül.
X.: Így éjjel tizenegy fele egész nyugodalmasnak tűnik Bóllya. Sehol egy vonat, csak egy
XI.: gyorsteher, indulóban, cickánnyal persze.
XII.. valami éjszakai tolatott, talán Csút-kikötő küldte a púpossal.
XIII.: Menettértink már megvan tíz kilóméter távra (s a kérget megszakítattuk), jöhetne már az a postagyík, merthogy postavonaton utaznánk körül fél Magyaramáliát. Jöhetne, mondom, de csak valami kései ikarusz ékezett.
XIV.: Gyík, gyík a bejáraton! (napfényben még esetleg tevének nézheti az  ember- de bullldognak?!) persze, hogy ez épp az ellenkező irányba (Péterivarsányig. De ez már a Bzmot-on sem zavart minket...).
XV.: Kihaladóban. Blokkunkon a másik posta...
XVI.: Csúton leszállunk, s kényelembe helyezzük magunkat, több mint egy óra, míg megérkezik a Péterivarsány- Kálmánújszállás posta (éjfélkor bilinyén találkozik a két gyíkposta a fiktovi szilipostával). Addig is próbálnánk türelmes várakozással lencsevégre kapni a négykocsis szerelvénnyel ő gyíkságát.
XVII.: Csak tudnánk mire vár... postaszerrámolna? (a háttérben azt a terhet meg mért nem a négyre hozta, mért az ötre? Valaki mondja meg...)
XVIII.: És még egy gyík! Égervárról Bilinyéig közlekedő postavonat érkezik a negyedik vágányra.
XIX.: Mérsékelt, de nem zérus utascsere-
XX.: és kettős menesztés. Előírja az F2, egyszerre hány zöldfényű lámpa juthat egy vörös sapkára?
XXI.: A teherforgalom élénk vala, mi azonban türelmetlenek, s inkább az éjszakai Csút felfedezésére indultunk.
XXII.: No, egyszerre meg is érkezik a két posta. Mi lehetett Bilinyén?! Az egyen állhatott a fiktovi posta, a kettőn-hármon a két hosszúposta, s négyen az égerváripróbálta magát körüljárattatni.
XXIII.: Mégsem. a hetes helyett a tizenhármas gyík az égervári élén. Ez indul úgyis előbb az egyvágányú hídnak...
XXIV.: Bóllyán a kettőre bejárt az égervári, mögé a négyre
XXV.: bejár a kálmán-újszállási.
XXVI.: Hangfelvétel felsőfokon (idekatt), egyébként, mint a képen. Két gyík gyorsít egyszerre.
XXVII.: Ukónyt elválnak útjaink. Posta a postáról. No, ennyit a dojdojozó gyíkokról.
XXVIII.: Ez már Kálmán újszállás (hirtelen kissé a váltás, nem tagadom). A négyen már a fiktovi posta készül indítódni. Node mi még föl sem szálltunk!
XXIX.: Rendező egy B-ből.
XXX.: Valaki mondja meg, leszálljak e én itt, valaki mondjameg, Földesház-e?
XXXI.: Fölesház, halnali fél négy, lehet várni a gőtét.
XXXII.: Ja, hogy az már itt is volna? (no, majd a mozdonyvezető csűrje alatt éjszakázik, vagy legalább is az istállóban...)
XXXIII.: Itt ilyenkor (értsd vasárnap hajnalt,) még a tehervonat se jár, csak halad.
XXXIV.: Az első vágynyra vonat érkezik...
XXXV.: És megy is tovább a szili fiktovba.
XXXVI.: Harmadik vágányról vonat indul bucsuig, de erről már nincs fényképünk. Helyette Bucsu-ról.
XXXVII.: Ez a wohlfarben goethe úgy látszik kimegy Béderre, sőt, még azon is túl (Szlovákamália, de ez most belföldi 500+) valahonnan megint szereztünk egy menettértit... (MAÁV-elővétel- Földesháza).
XXXVIII.: A béderi templomdombról. Kicsit ellenfényes, de azért látszik a vasútálomás- lent, messze.
XXXIX.: Talpunk alatt a szénbánya. A közel még magyaramál, a távolabb Szlovákamál. Valamennyi látszik a vasútból is.
XXXX.: Az egykori Kisfa-Lucska (ma Luskovec) kisvasút ma csak kisfa- Béder- Béder-MAÁV közt közlekedik, igaz, 1989-től egészen a közelmúltig csak a Szénbányai szárnyvonal (Lucskai külfejtés, csak hogy kuszább legyen a földrajzi névhasználat) MAÁV fele volt rendszeres forgalom. Azonban átvették az erdészettől a kisfai fővonalat, s kirándulócélra (szombat- vasárnapi forgalom) az Oltástetői szárnyvonalat. Képünkön épp MAÁV-ról érkezik a C50 béder rakodóhelyre.
XXXXI.: Kisfa állomás a település közletlen szélén fekszik, előtte álltak meg ideinglenes szünetelésükig a VOLÁN-járatok.
XXXXII.: A négyvágányos állomás első vágánya jelenleg Fertőboz hangulatot áraszt.
XXXXIII.: A második vágány az erdészet rakodója, a harmadik "átmenő" fővágány (a pálya helye még 3km-ig megvan, egészen Daru-bányáig, a kőbányát azonban már vagy két évtizede nem használják. Turisztikai központtá kívánják fejleszteni, illetve geológiai és bányászati kiállítást összehozni- s talán akkor majd Kisfa I.vg ről is eltűnhetnek majd a bányamozonyok (most bányászati értelemben).
XXXXIV.: Az Oltástetőre majd csak két óra múlva indul vonat, addig is fordul egyet MAÁV-ig. A képen a Cence-patak szurdokában (Cence-szurdok mh.)
XXXXV.: A bánya vasárnap sem pihenhet, a deltában most éppen egy rakott szerelvény enged előre minket.
XXXXVI.: Mi azonban leszállunk, s lekapjuk bányagépüket a sorompóban.
XXXXVII.: Háromfogalmú alak előjelző, háttérben már nagyvasút. Bíztató.
XXXXVIII.: Ez már Béder-MAÁV bejárata. mellesleg C50 hald ki, de minket nem zavar.
XXXXIX.: Háromvágányos kisvasúti végállomás árnyas fák alatt, egy kevés személykocsi tárolás alatt.
L.: Szénrakodón szenet rakodnak. A kocsik élén az állomási tartalék M44-243 Innen még túl mehetett volna a kisvonat Luskovec fele, azonban ettől a nagyvasút s határ keresztezése miatt eltekintettek.
LI.: MAÁV-csörgő, s valami szlovákamál villanygép. Lévén Szlovákamália felől egyrészt Luskovec állomása, s mint ilyen egy fontos elővárosi vonal vége, másrészt a béderi kőszén leginkább szlovákamáliában keresett,
LII.: Béder, A Magyaramál Állmavasutak hálózatához egyvágányú, villamosítatlan, míg a Szlovákamál Vasúthoz kétvágányú vasúttal kapcsolódik (kicsit hasonló a helyzet mint Bölcsérekkel, persze ott még egyébb határátmenetek is vannak). A csörgővel becserregtünk Abanovográdig, majd onnét egy szilivel végigszáguldottuk Csacsinszky-jejtőt. Érkeztünk, mint ígértük.
VÉGE!