Helyzetjelentés a Dél-Dunántúlról, avagy mi jár, amikor semmi se jár

(képek:  http://indafoto.hu/vbclub/deldunantuli_duhajkodasok_kozl )

Október 27. egy csodálatos őszi nap, kisiskolások és gimnazisták számára pedig az őszi szünet egy napja.
Vasutasok és volánosok számára viszont két nyugodt óra, ugyanis 10-től 12-ig leáll az egész ország közlekedése. Természetesen nekünk pont ma van dolgunk Szigetváron. A 250 km-es út után kilenc órára érkezünk - kivételsen autóval. A munkával fél tizenegyre sikerül végezni, 10:53-kor kereszt van - lenne az állomáson, sztrájkolnak. menetrend felcsap, kiderül egy szerelvénynek Barcson kell állnia. Sajnos fogynak a pécsi md-k, nagy a valószínűseég, hogy bézé lesz két póttal. 33 km: belefér. Mielőtt indulnánk, még kinézünk az állomásra: rakodnak, fát, két markoló is dolgozik.
Útközben a csodálatos őszi táj, fejünk fölé magasodó sárga-bíborszín lombkoronák alatt haladunk. Darányban keresztezzük a 60-as vonalat, természetesen nem jön semmi. Később, Középrigóc magasságában az ex 62-est, itt pláne semmi. Barcs előtt nem sokkal ismét találkozunk a 60-assal, mire kiérünk a kanyarból, már csak azt látjuk, nyílik a sorompó...? Közelebb érünk, balra semmi, jobbra egy UDJ húz el Középrigóc irányába...ez meg mi?-kérdem.
Barcs nagyszerű hely, amellett hogy horvát határátkelőhely, csodás őszi színek, nyüzsgés a városban.
Végre megtaláljuk az állomást. Még fél óra a sztrájkból. A buszok ott sorakoznak a lilás-pirosas Déli Vasút szabványépület előtt - kivételesen ők is leálltak a vasúttal együtt. De mi van odabent? Múltkor ekkortájt volt itt a teher is...gondolkodom.( http://indafoto.hu/vbclub/image/7783569-c98a60ea/286263 ) Valami piroslik, viszont nincs sárga, igen, ez nem bézé, hanem egy md! Teher viszont nincs, de nem is baj. Az állomás mögött a Dráva folyik, az állomáson beszélgetés. Két vasutas ül a lugas alatt. Körülnézünk, régi Utasellátós táblák, Ikarusok a megállóban. Egy-két ember lézeng, majd egyre több. Vasutasok, buszsofőrök érkeznek. És utasok is! Lassan felszállnak a vonatra. Nem kérdés, amint lefújják a sztrájkot a 3022-es md a 32-es Btx-szel az elején elstartol. Pár emlékkép, háromnegyedkor elindulunk az átjáróhoz. Kevéssel húsz után érkezik, s húz tovább. Darányig van időnk. Mikor a sorompóhoz érünk, az már zárva van. Kiszállok, itt a vonat. Az állomás nagyon hangulatos, egy le- és egy felszállót számoltam. A vasút végig a település szélén halad, az állomás mégis kijjebb van... Szigetvárra már korábban érkezünk, s lám itt áll a ma már látott UDJ! Fák csoportja alatt haladva érkezik meg, s látjuk ma már negyedszer is - ezúttal utoljára - az md-t. Az állomáson kisebb tömeg várja. Elbúcsúzunk, tőle és az állomástól, irány Budapest, persze kisebb Kaposvári kitérővel.
Kicsit keresgélünk, de végül megtaláljuk a 36-os vonal első megállóját, Kapostüskevárt. A megálló egy kisebb szobájában vasúttörténeti kiállítás van berendezve, amely vasárnaponként van nyitva, de előzetes jelentkezés alapján szinte bármikor látogatható.( http://www.kapostuskevar.eoldal.hu/oldal ) A klub gondozza a megálló környékét, nyírja a füvet, szedi a szemetet. Mikor megérkeztünk, akkor is épp a peront tisztogatta az elnök(!). Ő fogadott bennünket, és mesélt a környék iparának és vasútjának hőskoráról és bukásáról. Beindította a terepasztalt, megjáratta a szerelvényeket, köztük a két, harminc éves Nohabbal vontatottakat is. Bemutatta a sapka, egyenruha és szakkönyv gyüjteményt, pár múlt és azelőtti századi papírrégiséget, modelleket, majd elmesélte a hazai vontatás fejlődését. Elmondta az egyesület célja megismertetni a vasút szép oldalát a betérőkkel. A peronon még elbeszélgettünk a vasútról, Kaposvárról és e kettő kapcsolatáról...
Ezalatt elrobogott néhány személyvonat, mely épp a sztrájk alatt összegyűlt késését igyekezett behozni. Ezekmellett elrszáguldott a 301-es remot púpos is a közeli iparvágányra. Visszatértét még megvártuk néhány fás kocsival, majd elköszöntünk és hazajöttünk.

Képek: http://indafoto.hu/vbclub/deldunantuli_duhajkodasok_kozl